Master Brand

Hogyan szoktassa le kölyökkutyáját a harapásról?

Megosztás
Intro Text
Szoktassa le kölyökkutyáját a harapásról ezekkel az egyszerű kiképzési technikákkal.

A kölyökkutyák szeretnek harapdálni. Ez számukra természetes viselkedés, és ezzel fejezik ki a játékos kíváncsiságukat. Emellett rágni is szeretnek, főleg amikor jön a foguk, mivel ez segít csökkenteni az ebből eredő fájdalmat.

Ezt a viselkedést azonban érdemes csírájában elfojtani, mivel egy harapós felnőtt kutya komoly kockázatot jelent az emberek és más házi kedvencek számára – vagyis örökre lemondhat arról, hogy kutyája szokásait megváltoztassa, ha ez a viselkedés a serdülőkorban és azután is megmarad.
Olvassa el egyszerű útmutatónkban, hogyan akadályozhatja meg, hogy kölyökkutyája szeretetből harapdálja.
Content
Image
Egy kölyökkutya egy férfi cipőjét harapdálja

Miért harapnak a kölyökkutyák?

A kölyökkutyák tűhegyes fogakkal születnek, de nagyon alulfejlett állkapocsizmokkal. Egy elmélet szerint ezáltal a kölyökkutyák biztonságosan megszabhatják a harapás erősségének határát az alom többi tagjával szemben. Ezt a harapás megakadályozásának is nevezik, amit a kölykök között jól meg is figyelhetünk. Amikor egy kölyökkutya túl erőset harap, a másik fél felnyüszít, így a játéknak vége. Ezzel a kölyökkutyák megtanulják, milyen erősen haraphatnak, még azelőtt, hogy megjelennének a felnőtt fogaik és megerősödne az állkapcsuk. A kölyökkutyák fogzás alatt is sokat rágnak, mivel ez csökkenti a fogak növekedéséből eredő fájdalmukat.

A kölyökkutyák harapásról való leszoktatása csak egy kiegészítése ennek a természetes szocializációs folyamatnak, de akkor is sok időre és türelemre lesz szükségünk ahhoz, hogy a hatás maradandó legyen. Mondani sem kell, hogy a kölyökkutya tanításának ez egy rendkívül fontos eleme, mivel egy harapós felnőtt kutya komoly veszélyt jelent az emberekre – főleg a kisgyermekekre – és más házi kedvencekre nézve.

Első lecke: nincs több erős harapás

Csábítóan hangzik, hogy a harapásnak és a dolgok szájba vételének már a kezdetektől véget vessünk. Így azonban kimarad egy nagyon fontos lépés a kutyus szocializációjából – mégpedig a kölyökkutya megtanítása arra, hogy milyen erősen haraphatja meg a bőrt, mielőtt még fájdalmat okozna. Ez azért nagyon fontos, mert ha később a kutyát valamilyen stressz éri vagy megijed, és emiatt elveszíti az önuralmát, netán megpróbál megharapni valakit, lesz benne egy belső fék, hogy ne okozzon kárt.

Figyelje meg, hogyan játszanak egymással a kiskutyák, és vegyen tőlük példát arra, hogyan szoktathatja le kedvencét az erős harapásról. A finom szájba vevés és rágcsálás természetes viselkedés, szóval hagyja, hogy a kiskutyája örömét lelje benne, de amikor erős harapást érez, adjon ki nyüszítő hangot, és ne mozdítsa el a kezét. Ebből kis kedvence tudni fogja, hogy túl messzire ment és megtanul majd alkalmazkodni. Fontos, hogy a családban mindenki következetesen kövesse ezt a stratégiát, és a kölyökkutya csak a finom szájba vevést gyakorolhassa, ne pedig a kapdosást, vagy a harapást.

Második lecke: bőrbe nem haraphat

Most hogy a kölyökkutya már tudja, hol van az emberi bőr fájdalomküszöbe, jöhet a második lecke: a fogak bőrbe mélyesztése tilos! Ezt az előző technika folytatásával is el lehet érni. A cél, hogy kedvencünk megértse, a fogak bőrbe mélyesztése semmilyen szinten nem elfogadható. Ezt azzal érhetjük el, ha az eddig megszokottnál hamarabb adunk ki nyüszítő hangot és ernyesztjük el kezünket, amikor a kiskutyánk megharap.

Jutalomfalatokkal is segíthetjük a folyamatot: tartsuk a falatot zárt kézben és csak akkor nyissuk ki, amikor a kutya nem veszi szájba, nem rágja meg, és nem ütögeti kezünket a mancsával. Az a lényeg, hogy megtanulják: tilos harapni. Ebben az esetben is időre és rengeteg türelemre van szükség, de a kölyökkutyák olyanok, mint a gyerekek – tanulásra ás alkalmazkodásra vannak programozva.

Harmadik lecke: a játékok jöhetnek!

A rágás, a szájba vevés és a harapás a kutyák számára természetes viselkedés, ezért ne akarjuk ezeket teljesen elfolytani. A kölyökkutyáknak korán meg kell tanulniuk, hogy a játékokat meg szabad rágni, a bőrt viszont nem. Miközben a kölyökkutya az első és a második leckét tanulja, ügyeljünk arra, hogy elegendő játék legyen körülötte, hogy megértse, a bőr tiltott zóna, viszont a játékokat kedvére rágcsálhatja.

Negyedik lecke: hagyja egyedül

A kölyökkutyákban és a kisgyerekekben sok a közös vonás – mindkettő nehezen koncentrál a feladatra, főleg amikor izgatott. Néha az a legjobb, ha hagyjuk a kölyökkutyát megnyugodni, lehetőleg egy jó kis rágnivaló társaságában. Ez nem büntetés, csak egyszerűen lehetőséget adunk neki arra, hogy lenyugodjon. A kiképzés folytatódhat, amikor egy picit már csillapodtak a kedélyek.

Ötödik lecke: vigyázzunk azokra a bokákra!

Néhány kutyafajta, mint például a collie vagy a shetlandi juhászkutya, erős terelőösztönnel rendelkezik, ezért úgy próbálja a nyájat mozgásban tartani, hogy a juhok bokájába kap. Ha kutyája ezt csinálja, maradjon egy helyben, azért hogy megértesse vele – a bokába harapással pont az ellenkezőjét fogja elérni annak, amit szeretne. Csak akkor lesz mozgásban a nyáj, ha nem kapdos!

Maradjon nyugodt és koncentráljon!

A kölyökkutya kiképzése nagyon sok türelmet és kitartást kíván. Lehet, hogy elsőre nem sikerül valami, de a végcél lebegjen a szeme előtt. Próbáljon meg nyugodt maradni és koncentráljon. Ha leszidja, vagy kiabál vele, a kölyökkutya megijedhet, vagy stresszessé válhat, és ez pont olyan viselkedést eredményezhet, amelyet el szeretne kerülni.

Ha úgy gondolja, hogy kiskutyája nem akar leszokni a harapásról, akkor mindenképpen vigye el egy szakképzett oktatóhoz. A harapós kutyák Önre és környezetére nézve is veszélyt jelentenek, és végső soron az Ön felelőssége gondoskodni arról, hogy kutyája biztonságosan lehessen egy társaság tagja.

Megosztás